3 3 Gének átvitele vektorokkal

3 3 Gének...

Info iconThis preview shows pages 1–3. Sign up to view the full content.

View Full Document Right Arrow Icon
A biotechnológia természettudományi alapjai 3.3. Gének átvitele vektorokkal Hallgatói el ő adásjegyzet 59 3.3 Gének átvitele vektorokkal Amikor vektorokról hallunk, els ő ként a matematikában és a fizikában használatos vektormennyiségek jutnak eszünkbe (helyvektor, er ő , térer ő sség, stb). De a vektor kifejezés használatos a biotechnológiában is. Olyan biológiai rendszert értünk alatta, amivel egy (néhány) kiválasztott gént be lehet vinni egy sejtbe/szervezetbe. A DNS spontán behatolásra ritkán építenek, rossz hatásfokú technika. Nem elég egy oldatban összehozni a sejteket és a nukleinsav darabokat, mert ezek alig kerülnek be a sejtbe, és ott is az a veszély fenyeget, hogy az idegen DNS-t a sejt lebontja, és semmiképpen sem írja át. Ehe- lyett a természetben m ű köd ő él ő rendszereket használjuk fel, olyanokat, melyek arra speciali- zálódtak, hogy saját DNS-üket bevigyék bizonyos sejtekbe. Ezeket az él ő rendszereket, ame- lyekkel megfelel ő átalakítás után az általunk kiválasztott géneket lehet átvinni, nevezik a bio- technológiában vektoroknak. Még egy célszer ű követelmény van a vektorokkal szemben: olyan formában kerüljön a sejtbe az új gén, hogy szaporodni is tudjon. Ideális természetesen az, ha be tud épülni a sejt kromoszómájába, és a sejtosztódással együtt szaporodik. Ez nem mindig érhet ő el, de megfe- lel ő szaporodást jelent a plazmidok, vírusok sokszorozódása is. Mit használhatunk vektorként? 1. Plazmidokat. A plazmidok nagyon egyszer ű él ő lények, még vírusoknál is egyszer ű bbek, mert tokjuk sincsen, csak DNS-ük. Kis gy ű r ű s DNS darabok, melyek a kromoszómától függetlenül „élnek” a sejtekben. Önállóan duplikálódnak. Anyagcseréjük nincs, semmi mást nem tudnak csak duplikálódni. (bevihet ő : 1-10 kb) 2. Bakteriofágokat . Ezek is tulajdonképpen vírusok, de a baktériumok vírusai, és sokkal egyszer ű bben m ű ködnek, mint pl. az eml ő s vírusok. (bevihet ő : 10-23 kb) 3. Más vírusokat. Ez alatt azt értjük, hogy minden él ő lénynek, az éleszt ő knek, a növényeknek, az eml ő söknek mind megvannak a maguk vírusai, amelyek a megtámadott sejtek tulajdonságaihoz alkalmazkodtak. 4. Mesterséges kromoszómát. Alkalmazhatunk mesterségesen létrehozott baktérium kromoszómát is (~300 kb). Mit jelent a „kb” rövidítés? A kb itt kilobázis-t jelent, 1000 bázispárt, ezzel a DNS méretét jellemezzük. Sokkal informatívabb, mint a vegyészek által használt molekulatömeg, vagy az ülepedési szám. Figyelembe véve, hogy egy bázistriplett kódol egy aminosavat, kiszámíthatjuk, hogy 1 kb 330 aminosavnyi információt jelent, azaz körülbelül egy nagyobb, vagy két kisebb méret ű fehérje molekula kódolására elég. A bevihet ő DNS mennyiség a plazmidoknál a legkisebb, a további
Background image of page 1

Info iconThis preview has intentionally blurred sections. Sign up to view the full version.

View Full DocumentRight Arrow Icon
A biotechnológia természettudományi alapjai 3.3. Gének átvitele vektorokkal
Background image of page 2
Image of page 3
This is the end of the preview. Sign up to access the rest of the document.

Page1 / 13

3 3 Gének...

This preview shows document pages 1 - 3. Sign up to view the full document.

View Full Document Right Arrow Icon
Ask a homework question - tutors are online